Ülök a kertemben egy padon, Teljesen boldogan és félig vakon. Az életemből nem hiányzik más, Csak néhány apróság és egy jó kilátás. 44 éves lettem én Szólhatna erről is e költemény. De inkább arról szóljon mit kaptam tőletek, Köszöntést és mérhetetlen szeretetet. Annyi jót mit meg sem érdemlek S ti rám nézve bennem mégis felleltek. 44 év a mérleg két karja, mely mutatja Mennyi volt előtte és hogy kevés van hátra. Szeretném a homokórát megállítani, Ahogy ezt énekelte Záray és Vámosi. De a homok csak pereg tovább, Kívánok mindenkinek jó éjszakát.