A fene egye meg, Már megint csak sírok! Normális vers helyett Csak szarokat írok. Ki fogja ezt olvasni, Ha én már nem leszek, Ki mondja majd: „Jól csináltad! Remek!”
Ez a pár sor nem kerülhet Soha kiadóba. Nem nektek írtam, Hanem az Egómnak. Nem vagyok rá büszke, Hogy csak firkálok S próbálom menteni Magamtól a világot.
Minek ez az értelmetlen, Bugyuta szócséplés, Ami a sikertől Visszaránt két lépést? Az agyamban nincs semmi, Csak mondat dugulás, Ha így marad sokáig, Abból lesz nagy bukás.
Az lesz a legjobb, Ha ezt befejezem És a tele írt papírt Most félreteszem. Kiteszem az elmém a napra szellőzni, Hogy holnap is tudjak Szar verset írni.