Kanegér

... MagamrĂłl - MĂĄsoknak

🔉 BƱnbocsĂĄnat

Meghallgathatod FĂŒredi KrisztiĂĄn elƑadĂĄsĂĄban

BƱnbocsånat

MiĂłta megszĂŒlettem Ă©ltem ahogy tudtam.
Rongyokban fĂĄztam bĂĄrhol elaludtam.
Az utcåkat jårva mindig éhes voltam,
Hazudtam, csaltam, néha néha loptam.
Pårszor a vak koldus összegyƱjtött pénzét,
Vagy a piaci årus ott felejtett mézét.
Ha elkaptak, Ășgy vertek, hogy fĂĄjt
És csak remĂ©ltem
 a kereskedƑ gyorsan megbocsĂĄjt.

Mikor gyermekbƑl nagy kamasszá váltam,
Ha kellett egy erdƑt is kivágtam.
Míg nappal a gazda elƑtt álltam,
Addig éjjel a gazdasszonnyal håltam.
Mondtam neki ezernyi bĂłkot
És Ƒ hagyta, hogy az ajkáról lopjam a csókot.
KĂ©sƑbb a gazda az ajtĂłt rĂșgta rĂĄnk
És remĂ©lni tudtam ezĂșttal csak elbocsĂĄt.

AztĂĄn a hegyekben mentem, szerzetes lettem,
Egy Ƒsi elfeledett szerzetesrendben.
KĂ©sƑn fekĂŒdtem Ă©s korĂĄn keltem,
Hitemmel oltva parĂĄzslĂł lelkem.
KĂ©sƑbb a parazsat eloltottam
És a perselybƑl a pĂ©nzt mind elloptam.
Senki nem kiĂĄltott nekem megĂĄlljt,
Remélem az egyhåz ez egyszer megbocsåjt.

AztĂĄn ĂștonĂĄllĂł lettem, folyton csak kegyetlenkedtem.
Måsok pénzét vígan elvettem,
A pénzért bårkit megölhettem.
A pĂ©nzbƑl szeretƑt vehettem,
Vígan éltem, egész nap dorbézoltam.
A kocsmĂĄrossal is csak ordĂ­tottam.
Akkor gazdagtĂłl, szegĂ©nytƑl egyarĂĄnt loptam.
Elloptam mindent gulyĂĄt, kondĂĄt, nyĂĄjt.
Remélem a sok ember egyszer csak megbocsåjt.

Most fogoly vagyok, nem dorbézolok,
Nem is fåzom és ételt sem lopok.
ErdƑt sem vĂĄgok Ă©s gazdasszonnyal sem hĂĄlok.
A persely pénzt sem viszem és templomba sem jårok.
Nem rablok és nem ontok vért,
De meg kell bƱnhƑdnöm mindezĂ©rt.
A kötél alatt ållok és vårom a csodåt
Remélem Isten egyszer mindezért megbocsåjt.

2020 jĂșnius

Kép: Meza

0

Vélemény, hozzåszólås?