Kanegér

... Magamról - Másoknak

Reggeli blues

Reggeli blues

Szűntelen lüktető
Másnapos fejjel
A hotel szobában
Ébredtem fel
Egy idegen lány
Feküdt mellettem
Végig néztem rajta
De nem ismertem fel
Bajban voltam még
A tegnap estével
Sok volt a pia
És nagyon betéptem.

Az összetúrt ágyból
Csendben kikeltem
A lányt ébreszteni
Sehogy sem mertem
S mielőtt a mosdóba
Hallkan kimentem
Még egyszer a lányra
Visszatekintettem
Ott feküdt Ő
Becsukott szemmel
Lélegzet nélküli
Elernyedt testtel.

Mi történt veled
Te névtelen lány
Aki még most is
Csak reám vár
Várom, hogy újra
Veled legyek
A sötét bűntől
Megmentselek
Ha meghallom hangod
A mélységbe húz
Visszhangzik agyamban
Ez a reggeli blues.

A természet szava
Erősen hívott
Arra gondoltam
Vajon mit szívott
Próbáltam kutatni
Kiszáradt elmémben
De nem leltem semmit
Az üres sötétben
Halványan rémlett
Hogy valaki lefogta
A sikító lányt
S percekig pofozta.

Feltört egy emlék
Hogy kiszabadítottam
A fazont megvertem
A lánnyal futottam
Hallottam messziről
Egy elcsukló hangot
Utánad megyek
Ezt még megbánod
Futottam tovább
Nem figyeltem oda
Nem ismerhet engem
Nem érhet el soha.

Mi történt veled
Te névtelen lány
Aki még most is
Csak reám vár
Várom, hogy újra
Veled legyek
A sötét bűntől
Megmentselek
Ha meghallom hangod
A mélységbe húz
Visszhangzik agyamban
Ez a reggeli blues.

Arra is emlékszem
Bár csak halványan
Megálltunk lihegve
Egy sötét utcában
Hálásan rám nézett
Könnyes volt a szeme
Farmerom sliccéhez
Csúszott le a keze
Úgy emlékszem akkor
Nem tiltakoztam
Pár perccel később
A kéjtől elaléltam.

Meg nem mondom hogyan
Kerültünk az ágyba
Ebbe a füstös
Hotel szobába
Sok volt a pia
Hullott a „hó” is
Részegen fetrengve
Toltuk a dózist
Hanyatt feküdve
Kavartunk párat
Teljesen feledve
Az ajtón a zárat.

Mi történt veled
Te névtelen lány
Aki még most is
Csak reám vár
Várom, hogy újra
Veled legyek
A sötét bűntől
Megmentselek
Ha meghallom hangod
A mélységbe húz
Visszhangzik agyamban
Ez a reggeli blues.

Mámorban úsztunk
A fülledt levegőben
Legyőzve egymást
A gyűrött lepedőben
Betoltunk mindent
Amit csak láttunk
Hangos nyögésekkel
Állatokká váltunk
Amíg élveztük
Az anyag hatását
Nem fogtuk fel
Az ajtó kattanását.

Miközben tudatom
Végéhez elértem
Előtör belőlem
Utolsó emlékem
Azt hiszem ekkorra
A szer megártott
Kábultan hallottam
A lány kiáltott
Próbáltam felfogni
Vajon mit látott
A sötét sarokban
Egy szivar parázslott.

Miközben terpesztve
A fajansznál állok
És előre dőlve
Az ihletre várok
Kóválygó fejjel
A falra bámulok
A csempére ragasztva
Cetlit találok
Az van vérrel
Oda firkálva
Rajtad szárad
A lány halála.

Mi történt veled
Te névtelen lány
Aki még most is
Csak reám vár
Várom, hogy újra
Veled legyek
A sötét bűntől
Megmentselek
Ha meghallom hangod
A mélységbe húz
Visszhangzik agyamban
Ez a reggeli blues.

2021-08

Kép: Zeller Ildikó

0

Vélemény, hozzászólás?