Kanegér

Showtime

Showtime Misu a gyéren megvilágított színpad közepén állt. A kezdésig még volt néhány perc. Mögötte a banda hangolt. Az utolsó beállításokkal bíbelődtek, lágyan megpendítve valamelyik húrt az egyik basszgitáron. A sötét, hullámzó nézőteret nézte. Ameddig csak a szem ellátott, feketébe öltözött fiatalok várták türelmesen, hogy elkezdődjön a buli. Nem gondolta volna, hogy ennyien eljönnek. Persze léptek már fel kisebb klubokban, […]

🔉Mindennapi cincogások: Szem-Ész

Meghallgathatod Füredi Krisztián előadásában. Szem-Ész Ez a szösszenet fél évvel azelőtt esett meg velem, hogy Dr. Bönhase és Johann a villanyszerelő közös matatásának eredményeként sikeresen lekapcsolták a fejemben a fényt.Emlékszem rá, szép napsütéses, ám annál hűvösebb októberi nap volt. A természetben megtalálható színek összes variációjában pompázó faleveleket sodort az utcákon a lágy szél. Az élénk pirostól kezdve a rozsdabarnán át […]

Mindennapi cincogások: Közszemle

Közszemle FIGYELEM!!! Kedves ismerőseim, barátaim, (valamint ezeken kívül a „nemkedves”, „nemismerőseim”, „nembarátaim” és az idegenek)!Ez egy Öncélú, Önző Ön- és közveszélyes írás Önöknek. Természetesen, ha valakit nem érdekel, amit leírok az alábbiakban, azt nagyon kérem, NE olvasson tovább. Önvédelemből. Most, hogy barátságosabb lett a hangulat, áttérnék a méltóságteljes Ön(ö)zésből a bizalmasabb tegeződésre. Persze csak ha nem baj. Szóval még itt […]

Covid19

Mindig félünk valamitől. Hogy miért? Mert félni mindig KELL valamitől. Mert genetikailag belénk van kódolva. Mert ezt tanultuk és ezt tanítjuk az utódainknak. Vagy talán egyszerűen csak a saját agyunk által üzemeltetett perverzitás állandó adrenalin függősége mondatja velünk, hogy mert félni jó. Folyamatosan félünk a láthatótól, a láthatatlantól, a megfoghatótól és a felfoghatatlantól. Szükségünk van valami olyanra, ami rettegésben tart […]

Tibibá

  Kiskölyökként, – a nyolcvanas évek elején – nekem csak Tibibá volt. Másoknak Tibor, Tibi, Tibusz vagy éppen „Kopaszkaktusz”. Nem tudom milyen rokonsági fokban álltunk, de az tény, hogy emlékeim szerint szinte mindig ott üldögélt a konyhaasztalunk mellett. Időnként el-el tűnt egy kis időre, néha hosszabbra is, de az biztos, hogy az ideje nagy részét nálunk töltötte. Azt hiszem, felesége […]

🔉 Felelet Eleknek

  Meghallgathatod Borbély Aliz előadásában Felelet Eleknek Eleknek! Kedves Elek! Nem kertelek s felelek neked.           Jelen levelemmel, – melyben nem kedvesen, de szellemesen – teszlek helyre, ennek eleget teszek. Nem teljesen versben, mert ebben te lehetsz verhetetlen. Be kell jelentenem: Nekem ez nem megy. Persze, nem lehetetlen, de jelenleg nem nyerhetek s nem lehetek egyetlen megrendezett „E-vers mester” verseny […]

Utópia

      Mai hír: Mészáros Lőrinc* megvette a Tigáz Zrt-t. Van egy álmom… 2038-ban, amikor az első ember vezette űrhajó megérkezik a Marsra, az űrhajó leszáll, az ajtó kinyílik, kiszáll belőle az asztronauta. Szemét végig futtatja a kietlen marsi tájon. Jobbra vörös sivatag, balra pedig … … meglát egy óriás plakátot, amelyen ez áll:        „figyelem építési terület! Itt […]

🔉Vakrandi

Meghallgathatod Füredi Krisztián előadásában. Kedveskéim! Immáron közel egy éve, hogy szemtelen módon szemmelverés áldozata vagyok, mint tudjátok. Mivel a facebook is azt mondta frissítsem az állapotomat, így most megteszem. A kérdésre hogy “Hogy vagy?” A válasz… Ma, miközben a munkámat végeztem egyfolytában az az érzésem volt, hogy valaki figyel. Óvatosan hátra néztem……és megpillantottam az arcát a gyenge fényben. Gyönyörű volt. […]

A kommunikációról

      Látom a gyereket, ahogy hipersebességgel nyomkodja a különböző telekommunikációs eszközeit. Kérdem tőle: – Kicsim, hol vannak a barátaid? – De apa…Hisz mind itt vannak. Éppen velük beszélgetek. Lelki szemeimmel látom a jövőt. Tíz év múlva, amikor már mindennapossá válik az agyba épített kommunikáció: Bambán álló, meredten maga elé néző emberek, némán, konferencia beszélgetést tartanak.   2016

Freud

Ma sokat dolgoztam. Fáradtan leültem a tv elé, hogy megegyem a szerény kis rántott-csirke vacsorámat. Miután befejeztem, a nejem (látva, hogy mozdulni sem tudok) azt mondta a gyereknek: “Vidd ki apád csontjait…A kutyának” Ezek után a hamvaimat féltem egy kicsit 🙂 2013